A Kékfestés technológiája
|
|
|||
A Kékfestés technológiája |
|||
A kékfestés egy speciális batikolási eljárás. Nagyobb mértékben 18.században terjedt el. Két fő munkafázisa van: |
| Általunk alkalmazott kikészítési folyamat: |
| 1. A nyers pamut v. len vásznat kimossuk mosószódás forró (90C') vízben. Így eltávolítjuk a textilipari segédanyagokat és szennyeződéseket. |
| 2. Hidegvízben öblítjük. |
| 3. Lécekre húzva szabadlevegőn szárítjuk. |
| 4. Speciáli mintázások esetén burgonyakeményítővel kezeljük, szárítjuk. |
| 5. Gyengén kisimítjuk , vasaljuk, hogy a textil mérete ne változzon és mintázásnál a felület gyűrődésmentes legyen. |
| 6. Nyomóasztalra felhúzva előrajzoljuk a mintázásnál használt segédvonalakat. |
| 7. Réz huzalok, lemezek segítségével kialakított fa nyomólapot (dúcot), egy sasinak nevezett nyomdapárna felületre felvitt gumiarábikumos (mézgás) fedőanyagba (papba) mártjuk. Majd a nyomóasztalon kiterített textil felületére az előrajzolásnak megfelelően rámintázzuk. Esetenként a nem kívánt mintarészleteket papírlappal kitakarjuk. |
|
| 8. Lécekre húzva a mintázott anyagot szárítjuk. |
| 9. Színezés kétféle eljárással történik: - Rámára akasztjuk (ráfra), fontos hogy a rétegek elkülönüljenek . Majd a földbe süllyesztett kútszerű medencében (kipába) előkészített indigó csávába merítjük színmélység függvényében többször . - Meleg festésnél összeállítjuk az indatrén csávát majd felmelegítjük, utána a megfelelő merítési idő alatt megfestjük |
 |
| 10. Gyenge savas fürdőbe tesszük, így kialakul a kék szín végső állapota és leválik a mintázó anyag, a pap. |
 |
| 11. Alaposan többször öblítjük, esetenként szappanosan lefőzzük. |
| 12. Lécekre felhúzva szárítjuk. |
| 13. Textilek egy részét keményítjük , burgonyakeményítőt tartalmazó fürdőn húzzuk át. |
14. Szárítjuk.
|
| 15.Vasalásként a kisebb darabokat mángoroljuk, nagyobbakat kalanderen engedjük át. Ezek után már csak a feldolgozás marad hátra szabás és varrás művelete. |
